Győr az ország legrégebbi múltú települései közé sorolható. Egyike azoknak a helyeknek, amelyek folyamatosan szerepet töltöttek be Magyarország életében. Nem véletlen, hogy az államalapítás során püspökséget és ispánságot is kapott. De vajon mi Győr valódi története? Ebből a cikkből minden kiderül?
Győr az ókorban
Nagyon régi leletek is bizonyítják, hogy amióta az ember megjelent a Kárpát-medencében, azóta a területet folyamatosan benépesítették. A helyen először nomád népek váltották egymást folyamatosan, később pedig illírek alakítottak ki állandó lakhelyet. Az első nagyobb város kr.e. 500 körül alakulhatott ki. Az ezt követő időszakban szlávok, frankok és avarok is éltek itt, amelyek közül utóbbiak esetében volt a legjelentősebb a város, akik még egy várat is felhúztak.
Győrt története a középkorban
A honfoglaló magyarok a középkorban felismerték a város stratégiai fontosságát, ezáltal Győr vált a legkorábbi magyar városok egyikévé. A település fontos kereskedőhely volt, amit a hainburgi vámszabályzat az itteni lakosok számára kedvezményeket adott. A tatárjárás, ahogy a legtöbb városban, úgy itt is sok kárt okozott. A 13. században azonban több egyházi építkezés is zajlott ezen a területen.
A 14. században kialakult a Püspökvár mostani földszinti része, majd megépült a gótikus ülőfülke-sor is. A város a 15. század elején egy nagyobb törést szenvedett el, amikor Zsigmond és csapata elfoglalták az ittenivárat.
Győr a 16. században és az azt követő időszakban
A mohácsi csata utáni kettős királyválasztás során Győr sorsa rendkívül bizonytalan volt. A megérkező törökök ellen gróf Lamberg Kristóf reménytelen tartotta megvédeni a területet, így inkább felgyújtotta a várat. Ezt követően Fels Lénárd király kezdte meg annak újjáépítését, de csak az 1560-as években kapott nagyobb lendületet a felújítás.
Az 1686-os Buda visszavételét követően Győr gazdasága virágzott, bár katonai jelentősége kissé visszaszorult. Az ezt követő években épültek meg a város legnagyobb műemlékei, mint a Belváros, az Újváros, illetve jó pár templom is ebből a korból származik.
A 19. századi város
A Belváros elkezdett dél és kelet felé terjeszkedni, mire a század végére elérte a mai állapotát. Győrben jelentős volt a kulturális élet is, amelyet dr. Kovács Pál újságírónak is köszönhetnek. Ő készítette el az első győri magyar nyelvű lapot, amely a “Hazánk” nevet kapta. A század végére a város fejlődésnek indult, hiszen megépült a városközpont, illetve számos park és több iskola is ekkor került átadásra.
Mi történt a 20. században?
A 20. században megkezdődött a város fejlődése, több bérházat is felhúztak. A háború alatt itt jött létre az monarchia legjelentősebb hadiüzeme, az Ágyúgyár. A termékek szállítására megépítették az Iparcsatornát is. Később a város lett Budapest után a legfőbb ipari központ, illetve a nyugat felé irányuló közlekedési csomópontja is.
Egyre több gyár, lakótelep, de még színház is felavatásra került a következő években. 1971-ben megkapta a megyei város rangot, innen pedig nem volt visszaút a fejlődésben. Ez megmutatkozott a rendszerváltás során is, itt ugyanis nem okozott akkora válságot, mint az ország többi részén. Megérkezett az Audi gyár is, amely a mai napig rengeteg ember számára biztosít megélhetést.
Összegezve
Győr városa sokat szenvedett az ókortól kezdve egészen a 18-19. századig. Bár mindig is fontos szerepet játszott az ország életében, sokáig nem értékelték a települést. Később azonban lehetőséget láttak benne, így egyre nagyobb fejlődésen ment át. Olyannyira, hogy még a rendszerváltás sem okozott csorbát rajta.
